Az I. Dabasi Halászlé Köztársaság miniszterei közhírré tették, hogy halfőző fesztivál lesz Dabason. Talán ezzel indult a lavina…

A szervezők már márciusban szóltak, hogy számoljunk a programmal, és ettől kezdve folyton benne volt a levegőben az előkészületek illata. Heti rendszerességgel megtalált valahol a hír. Az elején csak a folyton nyüzsgő ismerősök állítottak meg, hogy ugye jöttök. Ekkor még úgy gondoltam a lelkesedés személyemnek szól, hisz én olyan „ugye menős” fajta vagyok és különben is már a 0.-on is ott voltam.  Aztán sok más vicces írás között olvastam róla a honlapjukon, majd reklámoztuk a miénken.

Az élelmiszer boltban a mögöttem állók agonizálására kaptam fel a fejem sorban álldogálás közben, miszerint nem tudják eldönteni, hogy egy vagy két csapattal induljanak-e.  Majd hallottam a gyógyszertárban, a fodrásznál, a postán… És innen már nem volt megállás „az utca, a muszka, a néger, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja”, hogy Halfőző Fesztivál lesz. Dabast tehát ellepte a hír, majd egy nyári láblógatós, gangon ülős estén egy országos rádióadót hallgatva tudhattam meg, hogy milyen jó kezdeményezések vannak Dabason, többek között a halfőző fesztivál is. Szerintem minden ilyen pozitív hírtől repes a szíve a Dabasiaknak, így nekem is.

Másnap a főnökünk is feltette a kérdést, hogy megyünk-e a halászlevet főzni, hát hogy ne mennénk mondtuk kórusban. Ezzel el is dőlt a csapatösszeállítás a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület és a Helyi Vidékfejlesztési Iroda színeiben indulunk. Nevünk története végül irodánk adottságiból fakadt. Egy székhelyen működik a fenti két szervezet és az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás. Az „irodarengeteget”, aminek a Dabasi Halász Bálint Kúria ad otthont nemes egyszerűséggel nevezte egyik ügyfelünk „Ország Közepe Klubnak”, hát innen a csapatnév.

A kollégákat is elragadta a hév, és mindenféle munkálatokba belefolytak a szervezéssel kapcsolatban, de az idő múlásával egyértelművé vált, hogy a lelkesedés ragadós. Cégek és vállalkozók is a civil kezdeményezés mellé álltak: a hentes ajándékba adta a halat, a pékség a kenyeret, a  DAKÖV a vizet, a honvédség a sátrakat, egy sörgyártó cég a padokat. A műanyag edények, poharak és evőeszközök is felajánlásból voltak, a villanyszerelők, hangosítók, honlap készítők is ingyen dolgoztak, a rádió hirdetett, sokan-sokan pénzbeli adománnyal segítették a munkát és a helyszínen rengetegen segítették a program gördülékenységét önkéntes munkájukkal.

Nálunk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program aktuális információi mellé hűsítő vizet kapott mindenki, aki meglátogatta a standunkat. 

Azt hiszem ennyi támogató, segítő nem tévedhet. Leírhatatlan érzés egy olyan programnak a részesévé válni, ahol mindenki önként, önzetlenül dolgozik „pusztán” a helyi közösségért. 

Azt hiszem, jó kezekben a hatalom az I. Dabasi Halászlé Köztársaságban. Gratulálunk a munkátokhoz!